Machu Picchu – Az Öreg csúcs

Vadul hömpölygő folyók, melyek kígyóként kanyarogva zúdulnak a végtelen hegyláncolatok között. Hihetetlen érzés ezen a vadregényes tájon barangolni Machu Picchu, az egykori inka romváros felé.  Érezni a természet légzését és vele együtt lüktetni, miközben testünket igencsak igénybe veszi a régi inka ösvény. Mégis felemelő érzés tölti el az embert, egynek érezzük magunkat a természettel és tisztelegünk nagysága és ereje előtt. Végtelen szabadság érzése járja át testünket, és képzeletben visszautazunk az időben az egykori virágzó inka birodalomba. Hosszú és igen megerőltető mászás után végre elértünk Machu Picchu bejáratához. Régi vágyunk volt eljutni ide és szinte most sem hisszük el, hogy végre itt vagyunk. Átlépünk a beléptető kapukon és elénk tárul a méltán híres romváros. Sok kérdésem volt mielőtt ide jöttünk, melyre úgy gondoltam, majd itt választ kapok, de most, hogy itt állok ezek között a hihetetlen falak között, még több kérdés merül fel bennem. Hogyan tudták felépíteni ezeket a mértani pontossággal illeszkedő falakat, semmilyen kötőanyag nélkül?  Vajon hogyan hordták ide ezeket a hatalmas kőtömböket? Kik tervezték meg a város mai szemmel is, pontos és modern felépítését, és aztán mért és hogyan tűntek el olyan hirtelen, maguk mögött hagyva egy hihetetlen civilizáció lenyomatát. Még sorolhatnám a bennem felmerülő végtelenszámú kérdések sorát. Több variációk léteznek ezen kérdések megválaszolására, de a teljes igazságot máig homály fedi. Mikor átléped a beléptető kaput a legelső érzés ami elönt a mérhetetlen szabadság, érzed a bőrödön az energiák cikázását, mely feltölti elcsigázott testünket.

De tudjunk meg kicsit többet erről a lélegzetelállító helyről. Az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király (1438-1471) parancsára építettek és 1570-ben hagytak el, hogy miért … talán sosem tudjuk meg, de távozásuk a spanyol hódítás idejére tehető. 400 évig senki sem tudott létezéséről, míg 1911-ben Hiram Bingham történész tárta nyilvánosság elé felfedezését. 1981-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánították és 2007-ben egy internetes közvélemény kutatás alapján a Világ Új Hét Csodájának egyike lett. Ez a hely a legismertebb ikonja az inka birodalomnak. A város klasszikus inka építéstechnológiával épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom. A varázslatos természeti környezet – magas hegyek, mély kanyonok, hömpölygő folyók – már önmagában is elég volna ahhoz, hogy védelem alá helyezzék ezt a különleges tájat, ahová rengeteg turista látogat el a világ minden tájáról. A Salkantay-csúcs (6271 méter) és az Urubamba-folyó közötti 20 km-en 4546 m szintkülönbség van, amely egyedülállóan gazdag növény- és állatvilágot hozott létre. A csúcsok magassága az 5000 métert is meghaladja, a kőtiszafákból, cédrusokból, babérfákból álló növényzet jellegzetesen amazóniai. Machu Picchu romjai Cuzcótól 112 km-re északnyugatra, az Urubamba-folyó (Wilka maio, „a Napfolyó”) völgyében, a perui Andok déli láncolatában, 2450 méteres magasságban, a Vilcabamba-Kordillera egyik meredek sziklás hegygerincén fekszenek. A város területe 13 km².

 Az elszigetelt, bevehetetlen helyet két hegyes csúcs határolja. Machu Picchu egy kövezett út mentén terült el, amely részét képezte annak a 40 000 kilométeres hálózatnak, amely átszelte az egész hatalmas Inka Birodalmat, a hegyektől a tengerpartig. Machu Picchu esetében szándékosan nehezen járható nyomvonalat jelöltek ki, amelynek több pontjáról is félelmetes szakadék tárul az ember szeme elé. A sziklafalakba rögzített kőlapokból álló úton csak libasorban lehetett járni. A településhez felvezető, utolsó szakasz előtt egy függőhídon kellett áthaladni; ez egyértelműen jelzi, hogy a városlakók számára a biztonság elsődleges szempont volt. Machu Picchu délkeleti szektora körül 5 méter magas, egy méter széles kőfal húzódik.

A falból nyíló, hatalmas kőtömbökből és egy nagy (egyetlen tömbből faragott) architrávból álló kapun keresztül lehetett bejutni a városba, a mezőgazdasági célokra használt teraszok között. A kaput csapok, fatörzsek és reteszek segítségével csak belülről lehetett zárni, illetve nyitni. A várost azonban nem a fal védte, hanem maga a természet: a folyóvölgy felé karéjként három 700 méteres szakadék, a negyediken egy magasba szökő hegycsúcs alkotta a valódi védelmet. A város építőanyagául szolgáló vörös gránitot, az innen 1 kilométerre fekvővő kőfejtőben bányászták, ott is munkálták meg. Fahengerek és szittyóból (juncus) font kötelek segítségével szállították a helyszínre, és emelőkkel rakták a helyükre. Egyes tömbök több tonnát nyomnak, de olyan tökéletesen csiszolták le őket, hogy az összeillesztésnél nem volt szükség kötőanyagra. A falfelületeken szabálytalan (ciklop-) kötéshálózat alakult ki, a tömbök ritmusa, a kőosztás ad némi változatosságot, ez jelenti a díszítőelemet. Az inka társadalom magas szervezettségű és hierarchikus felépítésű volt. Machu Picchu tükrözte ezt, a nemesek, papok és átlagemberek a város különböző területein éltek, ismerték saját jogaikat, kiváltságaikat és kötelességeiket. A város három részből áll: a felső városrészben – a Szent kerületben – voltak a templomok és a királyi rezidencia; az alsó városrész középpontja a Főtér volt, az ünnepségek és vásárok színtere. A Lakónegyedben a nagy teret övező teraszokon álltak az előkelőek lakóházai és hivatalai, valamint a nyugati és déli oldalon voltak a parasztok és kézművesek nyerskő házai, a raktárak, a műhelyek, a temető és a földművelésre használt teraszok. Machu Picchu tervezése és építése, a paloták, templomok, lakóházak, lépcsők, vízcsatornák, kutak és mezőgazdasági teraszok többszintes együttesével mestermunkának tekinthető. A város valódi funkciója azonban ismeretlen. Az inkák hittek abban, hogy a legszebb természeti tájaknak (waka) természetfeletti erejük van – és Machu Picchu az ég és a föld ideális találkozási pontjának számított. Cuzcót 1533-ban foglalták el a spanyolok Francisco Pizarro vezetésével, az utolsó fővárost, Vilcabambát pedig 1572-ben vették be. Ez jelentette az Inka Birodalom végét. Valószínű, hogy Machu Picchu elnéptelenedése e két évszám közé esik; bár erre semmi bizonyíték nincs.

Arra sincs magyarázat, hogy miért hagyták el a lakók Machu Picchut. A külső támadás hipotézisét a szakértők elvetették, mert nincsenek rombolásra, erőszakra utaló nyomok. Több lehetséges ok is van, amit még ma is vizsgálnak.

Az egyik ilyen elmélet szerint himlőjárvány törhetett ki, amely megtizedelte a népességet, a túlélőket pedig menekülésre késztette. Uajna Kapak inka király (1493-1525) – a városépítő Pacsakutek unokája – feltehetőleg himlőben hunyt el, és más nyomok is arra utalnak, hogy az 1525-ös év tragikus lehetett az andesi népek számára, mivel ekkor terjedtek el az európaiak által behurcolt betegségek, amelyek ellen nem tudtak védekezni. Ennek igazolására, vagy elvetésére fontos lenne megtudni, hogy miben halt meg az a 160 ember, akiknek a maradványait a város temetőjében megtalálták; de egyelőre ilyen jellegű vizsgálatokat nem végeztek. Több misztikus feltételezés is létezik az inkák földönkívüliekkel való kapcsolatukról, és sokan egyértelműnek tartják, hogy eltűnésüknek is köze lehet az idegen civilizációkhoz. Én nem szeretném egyik álláspont mellet sem letenni voksomat, csak ismertetni a lehetséges feltételezéseket. Mindenki maga döntse el hite és elképzelése szerinti válaszokat.

Még egy feltételezés létezi, mely szerint az inkák a spanyol hódítok elől, kincseikkel Vilcabambába menekültek. Később Gene Savoy expediciót szervezett e város feltárására, melyben társa és opreratőre a magyar Rózner Géza volt, de erről legközelebb …

Hasznos tanácsok Machu Picchuba utazóknak

• megközelítése Cuzcoból vonattal és onnan lehetőség nyílik buszokkal felmenni a bejárathoz, vagy egy két órás sétával elérhetjük magunk is a bejáratot (ezt a lehetőséget ajánlom mindenkinek, hihetetlen élmény és látvány tárul elénk míg elérünk a bejáratig, és nem kis élmény átélni, hogy ugyanazon a köveken bandukolunk fel ahol évszázadokkal előttünk az inkák jártak)
• régi inka ösvény (csak kísérővel menjünk, és csak azoknak ajánlom akik bírják a nehéz terepet)
• fontos!! Belépőjegyet csak ezen az internetes oldalon lehet vásárolni és legalább egy hónappal előtte vegyük meg , mert rengeteg turista látogatja és naponta csak 2000 embert engednek be

www.ticketmachupicchu.com/‎+51 84 226034